Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítményekkel (kutakkal) kapcsolatban
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.), valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2018. január 1. napján hatályba lépett változása alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra (vízilétesítményekre) az építtetőnek vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.
Milyen engedélyt ad ki a jegyző?
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 24. § (1) bekezdése alapján a jegyző engedélye szükséges
olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.
Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?
Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárás kiterjed mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.
A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Hatósági Főosztály Népegészségügyi Osztály szakhatóság bevonása?
Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. A kérelem benyújtását megelőzően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet alapján szakhatósági díjat (23.900,- Ft) is be kell fizetni a Népegészségügyi Osztály 10028007-00302584 számú számlaszámára (a közlemény rovatba a nevet, címet és „ivóvíz szakhatósági díja” elnevezést kell feltüntetni). A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását. A szakhatósági díj befizetéséről szóló bizonylatot a kérelemhez szintén csatolni kell.
Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Hatósági Főosztály Népegészségügyi Osztályt szakhatóságként bevonni.
A vízgazdálkodási bírság
A Vgtv. 29. § (7) bekezdése 2023. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2023. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül létesített kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
Kell-e fizetni a kútból kitermelt víz után járulékot, vagy adót?
A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés c) pontja alapján a vízhasználónak vízkészlet járulékot jelenleg nem kell fizetni a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után.
Mikor nem adható meg a vízjogi fennmaradási engedély és ennek mi a következménye?
Amennyiben az engedély nélkül megvalósított vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és az átalakítással sem szüntethető meg.
Ez estben a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
Vízjogi fennmaradási engedélyezés
A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás megindításához az alábbi dokumentumok nyilatkozatok, benyújtása szükséges:
A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. számú melléklet II. pontjában részletezett tartalma szerint:
- Kérelmező neve, lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.
- A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).
- A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi vagy EOV), terepszint (mBf).
- A vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény.
- Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye (kiadja: Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala Hatósági Főosztály Népegészségügyi Osztály).
- A kút műszaki adatai:
- talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben);
- csak fúrt kút esetében:
- iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,
- csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,
- szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, kialakítása, típusa,
- csak ásott kút esetében: kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m); vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat, helye (m-m).
- A kút-felsőrész kialakítása (fúrt kút esetében): akna, kútház, kútszekrény, kútsapka.
- A kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga.
- A vízkitermelés módja: kézi vagy gépi.
- A használat során keletkező szennyvíz mennyisége, elhelyezése.
- Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.
- Fúrt kút esetében a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.
(A KvVM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja szerint kút kivitelezését – beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is – az végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és kút-kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy az elsajátított kút-kivitelezési gyakorlatot számára igazolja).
- Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal rendelkező kivitelező is; fennmaradási engedély kérelem esetében a KvVM rendelet 13. §-ban megjelölt szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet).
A vízkivételt biztosító vízilétesítmények, továbbá az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek
engedélyezési eljárása mentes az illetékfizetési kötelezettség alól.
A kérelem benyújtása érdekében kérjük, hogy a mellékelt adatlapot szíveskedjenek használni.
Adatlap 2018. január 1. előtt létesített kúthoz >>>
Adatkezelési tájékoztató >>>
Adatkezelési nyilatkozat >>>
