» Tartalom

• A puszta kulturális élete - történeti áttekintés
• A kezdeti évek közművelődése
• A helyi nyilvánosság fórumai

 » A puszta kulturális élete - történeti áttekintés

A betelepülőkkel gyerekek is jöttek a Dunántúlról, ezért már 1883-ban elfogadta Kecskemét tanácsa az iskola, orvosi rendelő és szülésznői lakás tervét. A falu első iskolája 1896-ban épült Központi Tanoda néven, első tanítója Bérczy József volt, őt követte Jámbor János, akinek két évtizedes eredményes munkálkodása révén folyamatosan emelkedett a tanulók létszáma. A tanterem szűknek bizonyult, ezért új iskolákat kellett létesíteni. A háborús években az iskolai létszám leapadt, mert a gyerekeknek kellett dolgozni a szőlőültetvényeken.

Az első telepesek érezve a megszokott vallásos élet hiányát, miséket tartottak. 1898-ban a helvéciai protestánsokhoz lelkész járt ki, egy nagyobb tanyán tartották az istentiszteleteket. A római-katolikusok 1908. augusztus 15-én avatták fel Nagyboldogasszony templomjukat. A protestánsok és reformátusok a gazdasági válság miatt csak 1924-ben tudtak két gyülekezeti házat építeni. A szomszédos puszták népe, Köncsög, Matkó és Ballóság is a helvéciai templomot és imaházakat látogatta. Az első világháború után talán a 24 hősi halott iránti tiszteletből az elsők között létesítettek köztemetőt Helvécián.

Kezdetben a népművelési előadások szakirányúak voltak, havonként egy-egy gazdasági, földrajzi, természetrajzi és egészségtani témákkal foglalkoztak az iskolákban. Látogatóinak száma átlagosan 70 fő. 1905-ben alakította Jámbor János tanító az iskolában az ifjúsági egyletet, majd 1913-ban a gazdakört. Tanfolyamok, népszínművek, vetített és mozgóképek is gyakoriak voltak. Ezeket a vallásos egyesületek és a gazdakör szervezte. A háború után csendőrőrs létesült. 1933-ban nyílt meg a posta, működtek távbeszélő állomások és rádió készülékek is voltak a községben.

A telep gazdálkodói több kiállításon is szép eredményt értek el gyümölcsterméseikkel, valamint borkollekcióikkal (pl. Hírös Hét).

A község a maga 114 éves múltjával még fiatal településnek számít, hagyományai nincsenek. Talán amit a dunántúli emberek magukkal hoztak.

 » A kezdeti évek közművelődése

A falu történetében az alapítás óta pedagógusok és különböző szervezetek (ifjúsági egylet, KALOT és KALÁSZ, gazdakör) végeztek népművelői vagy közművelődési feladatokat. A katolikus leány-és legényegyletek megszűnése után a templom mögötti kis épületben működött a művelődési otthon egy nagyobb helyiséggel és két kisebb helyiséggel. A faluban még csak egy pár ház állt, nagy volt a külterület. A templom és környéke volt a falu központja. Problémát jelentett a távolság és az utak hiánya.

Az első népművelő-pedagógus Ágoston László 1954-ben került Helvéciára és 1963-ig tiszteletdíj fejében végezte a népművelői feladatokat. Falugyűlések, cirkuszi előadások, 1955-56-tól bálok és táncdalestek jelentették eleinte a programkínálatot a kultúrára éhes közönségnek. Később neves énekesek, zenekarok, írók és költők is megfordultak a faluban. Több kis iskolában folyt a tanítás: Szappanos majori, Ludastói, Görbemajori, Haleszi, Matkói: itt óvoda is!). A pedagógusok aktív részvételével író-olvasó találkozókat, később színjátszó kört és zeneszakkört, énekkart hoztak létre. Az első színjátszó kört az önkéntes tűzoltótestület alakította, később olvadtak össze a művelődési otthon színjátszóival. A színjátszók és a pedagógus énekkar kulturális szemléken és minősítéseken vett részt. Ezek az amatőr csoportok "tájoltak" is. A Feketeerdői Általános Iskola zenekara szimfonikus jellegű volt, Garai Zoltán ének-történelem szakos tanár nevéhez kötődik, aki különleges módszerrel oktatta és szerettette meg a zenét.

A Petőfi Sándor Művelődési Otthon jelenlegi épületét 1960-62-ben építették, nevét az első kinevezett igazgatójától kapta. Müller Jenőné 1963-69-ig vezette az intézményt, s ekkor élte a művelődési otthon virágzó korszakát. Hozzá kell tenni, hogy akkor egy büfé is üzemelt az épületben, s már csak ezért is betették az emberek a lábukat az intézménybe, aminek tényleg otthon jellege volt. Lehetett kártyázni, tévézni, ping-pongozni, vagy csak úgy beszélgetni, újságot olvasni. A televíziózáshoz külön helyiséget kellett fenntartani, esténként kb. 100 ember gyűlt össze a műsort nézni. Az amatőr alkotó közösségek (színjátszók, batikolók, fafaragók, zeneszakkör stb.) rendszeresen összejöttek. Neves szobrász volt Kerekes Ferenc, akinek alkotóháza most is megtekinthető, Géró György neve a Pusztaszínház létrehozásához kötődik, s Polyák Ferenc mint a "baltás" faszobrász híresült el. Eleinte az iskola napközije is a művelődési otthonban volt. A sportélet, főképp a foci rajongói külön helyiséget béreltek az épületben. Mozi is működött a kezdetektől fogva, keskenyfilmeket vetítettek. A kis körzeti mozis a kisiskolákhoz is kijárt a filmekkel. A készüléket a Kecskeméti Moziüzemi Vállalattól kölcsönözték.

Az Állami Gazdaság művelődési háza egy különálló kultúrközpont volt a falu másik részén, vezetője Dulity Tibor festőművész volt. A két intézmény között nagyon jó volt az együttműködés. Itt is bálokat, előadásokat, színházi esteket rendeztek. Az itt működő moziban szélesvásznú filmeket is vetítettek.

Az új épületben helyet kapott a könyvtárszoba, amely később könyvtárként üzemelt. Addig könyvtárszolgálat és kihelyezett könyvtárak működtek a falu iskoláiban. A könyvek vásárlásához a tanács biztosított pénzkeretet és a kecskeméti Katona József Könyvtárral történtek cserék. Állandó helyet kaptak a művelődési házban a sportolók, a labdarúgás gyakorlói és kedvelői. A mai napig rendelkezésükre áll egy klubszoba, mely külön bejárattal rendelkezik. A településen több sportág kedvelői is jeleskedtek (birkózás, női-férfi futball, atlétika stb.). A könyvtár és a sportklub rezsije (fűtés, világítás) is a művelődési otthon költségvetését terhelte és terheli. Bérleti díjat nem fizetnek a helyiség használatáért.

A virágzó korszak a televízió megjelenésével, a korszerű úthálózat és közlekedés kiépülésével véget ért. Bár még szerveztek ismeretterjesztő előadásokat, kiállításokat, létrejöttek önszerveződő kis közösségek, de az érdeklődés és részvétel egyre kevesebb volt. Kecskemét közelsége, szívó hatása érvényesült, s a külterületi iskoláknál lassan megszűnt a tanítás. Megváltozott az emberek életmódja, a világ kitárult előttük, messzebbre juthattak, a gyerekeket jobban érdekelte a modernizáció nyújtotta lehetőség, a nagyváros hangulata. A szülők is korszerűbb iskolákba, városi közösségekbe vitték gyermekeiket. Jelenleg a 7-14 éves gyerekek 40 %-a nem a helyi oktatást veszi igénybe.

A művelődési otthon dokumentumai és statisztikája azt mutatja, hogy az 1980-1996. közötti időszakban több alkotó művelődési közösség, tanfolyam és ismeretterjesztő előadás is működött. Ebben az időszakban - eleinte a központi irányításból adódóan is - jól lehetett tervezni és finanszírozni a szakmai tevékenységet.

Néhány példa a teljesség igénye nélkül:

• 1985-ben Képzőművészeti szakkör, 18 fővel.
• 1987-ben Ifjúsági klub, 34 fővel, heti 4 alkalommal. Bőrdíszműves szakkör, 22 fővel. Irodalmi színpad, 21 fővel.
• 1993-94-ben Díszítőművész szakkör, 42 fővel.
• 1995-ben Hagyományőrző szakkör: 13-14 éves fiatalok részvételével, 16 fővel.
• Szabás-varrás tanfolyam, 1987/88, 22 fő.
• Társastánc tanfolyam, 1987, 34 fő.
• Daloskedvű nyugdíjas klub, 1985-a mai napig, 35 fő.

Az 1997-es bezárás után megszűntek ezek a tevékenységek, a feladatokat részben az iskolák, részben a kulturális bizottság és kulturális célú civil szervezetek vették át. Az amatőr művészeti csoportok és a hagyományos programok intézményi háttér és hozzáértő irányítás hiányában elsorvadtak. A központi általános iskolában jelenleg 2 Bács-Kiskun megyei művészeti iskolai (Kecskemét, Kiskunfélegyháza) is folytat tevékenységet, ezáltal valósul meg a helyi néptánc és modern táncoktatás, valamint a képzőművészeti és zenei képzés.

 » A helyi nyilvánosság fórumai

A községben 1991-96-ig havi rendszerességgel jelent meg a Helvécia Önkormányzati Lap. Ezt az újságot pénzért lehetett megvásárolni 10-15 Ft-os áron. Alapítója a polgármesteri hivatal, kiadója több is volt (Kecskeméti Lapok Kft., Extraker. Bt., Házinyomda GMK), felelős szerkesztője eleinte Brumár János akkori művelődési ház vezető, utolsó főszerkesztője Váradi Piroska, a Kecskeméti Lapok szerkesztője volt. Az újság napi aktualitásoknak nem tudott megfelelni, mégis hasznos információkat, híreket, beszámolókat tartalmazott a település lakosai számára.

Néhány rendszeres rovat, téma:

• közérdekű információk,
• önkormányzati, iskolai, óvodai, egyházi hírek
• önkormányzati rendeletek,
• költségvetési rendelet,
• falugyűlések témája,
• művelődési ház programjai,
• sporthírek,
• időszerű növényvédelem.

Ezután alkalomszerűen jelent meg az önkormányzati hírlevél, majd 2004 áprilisa óta havi rendszerességgel indított az önkormányzat újságot, a Helvéciai Hírmondót. E havi kiadványt minden helvéciai család ingyenesen kapja meg.

Rendszeres rovatai:

• közérdekű információk,
• önkormányzati, iskolai, óvodai, egyházi hírek
• önkormányzati rendeletek,
• falugyűlés, közmeghallgatás témája,
• művelődési ház programjai,
• sporthírek,

Ezen kívül plakátokon, szórólapokon, hirdetményeken történik az információnyújtás.

Másik ilyen fórum az évenkénti falugyűlés és a közmeghallgatás, ahol az érdeklődők személyesen is feltehetik kérdéseiket, tájékozódhatnak a falu életéről, fejlesztésekről és egyéb információkhoz juthatnak. A bizottságok is tartanak nyílt üléseket, melyen bárki részt vehet.